Sikerrel zárult október 12-ei konferenciánk, ahová több mint 200 érdeklődő látogatott el, hogy többek között a design, a mesterséges intelligencia és az egészségipar kapcsolódási pontjairól hallhasson előadásokat. 3 egyetem és 2 nagyvállalat mellett több vállalkozásokat támogató intézmény képviselői mutatták be a design szerepét a jogvédelem, az oktatás, illetve a gyártás és a művészet vonatkozásában.
A rendezvényt dr. Nemény András, Szombathely város polgármestere nyitotta meg, és kijelentette, hogy a design elengedhetetlen jellemzője a különlegesség és az egyediség, ez pedig a Szombathely2030 programot is nagy mértékben jellemzi, így kapcsolódik össze a program a Design Héttel. Bokányi Adrienn, tanácsnok részleteiben is bemutatta a Szombathely2030 program elindulását és céljait a jövőre nézve. A városvezetés kiemelte, hogy Szombathely fejlődéséhez különleges és egyedülálló projektek megvalósítása szükséges, ilyen az az egészségügyi teszthálózat, illetve idősek számára kialakított intelligens otthoni környezet, amely a Szombathely2030 program egyik meghatározó programeleme. Az idősszoba alkalmas lesz arra, hogy a szociális ellátó rendszerben dolgozók, az idősek és hozzátartozóik megtanulhassák milyen modern lehetőségek vannak, amik megoldást kínálnak az idősödéssel járó társadalmi és szociális kihívásokra.
Barta Balázs, a PBN ügyvezető igazgatója szemléltette azt a komplex folyamatot, amely egy termékötlet megszületésével indul, s majd a gyártással zárul, miközben áthalad egy rendkívül izgalmas fejlődési folyamaton, melynek lépései – többek között – az ügyféllel való beszélgetés és ötletelés a termékről, 3D modell elkészítése, a termék prototípusának létrehozása fizikai formájában, melyet a piackutatás és piacra való bevezetés követ, eljutva egészen az egyedi tömeggyártás szintjére. A fejlett egyedi tömeggyártás magasan automatizált, illetve digitalizált gyártósoron valósítható meg, ahol gyakorlatilag autonóm módon, emberi beavatkozás nélkül készül el a termék. A Szombathely2030 programon belül a PBN tevékenységének szerves részét fogja képezni ez az oktatási és kutatási célú intelligens gyártósor alkalmazása annak érdekében, hogy a szombathelyiek minél izgalmasabb és egyedibb termékekkel tudjanak megjelenni a piacon.
A designhoz kapcsolódóan a jogvédelem területével is foglalkoztak a konferencián, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától dr. Szakács Lilla Fanni mutatta be a formatervezésiminta-oltalom fontosságát, illetve a design levédetésének folyamatát, feltételeit, anyagi vonzatát.
Végh András, a StartITup társalapítója a startup-ok jelenségével, illetve a vállalkozások designban rejlő egyediségével foglalkozott. Emellett pedig bepillantást nyújtott a győri inkubátorház tevékenységébe, melynek céljai a győri és a régiós startup ökoszisztéma építése és a startup élet szereplői számára programok, képzések és inkubáció nyújtása, valamint közösségformáló események szervezése.
Továbbá Molontay Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. befektetési igazgatója előadásában a kockázati tőkefinanszírozásról hallhattunk, hogy miként támogatják a pénzen túl kapcsolatrendszerükkel az érettebb fázisban lévő, akár innovatív, akár hagyományos iparágban tevékenykedő kkv-kat, pénzintézeteket és a nagyvállalatokat, illetve a korai fázisú startup-ok növekedését és versenyképességét.
A konferenciára három egyetemről is érkeztek előadók. Dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Biomatika és Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Intézetének igazgatója a mesterséges intelligencia témakörébe vezette be résztevevőket, azon belül is fő téma volt az MI terméktervezésben -és fejlesztésben, valamint az egészségiparban való megjelenésének bemutatása.
Szabó Eszter Ágnes és dr. Bordács Andrea, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Vizuális Művészeti Tanszékének oktatói a designhoz kapcsolódva a design thinking, az újrahasznosítás és a fenntarthatóság témakörében adtak elő, valamint az “abject art-ról”, vagyis a rút esztétikájáról mutattak érdekességeket.
Szabó László, a PTE Egészségtudományi Kar Szombathely Képzési Központjának szakoktatója pedig a egyetemi szakok széles skáláját felvonultatva mutatta be a hallgatói identitást és innovációt az egészségtudományi hivatások tükrében.
A rendezvényen két vas megyei, egészségipari nagyvállalat is képviseltette magát. Pungor László, a MAM-Hungária Kft. minőségirányítási vezetője a cég termékeinél alkalmazott színek, motívumok, formák változatos megjelenését mutatta be, illetve hogy mit tesznek azért, hogy termékeik ne csak színesek, szépek legyenek, hanem különböző tesztelések segítségével a biztonságra és a minőségre törekednek, hiszen a cég munkatársai a jövő generációjáért dolgoznak.
Szlávich Csaba, a SCHOTT Hungary Kft. minőségirányítási vezetője a cég széles termékpalettáját mutatta be és a design üveggyártásban betöltött szerepéről tartott érdekes prezentációt a résztvevőknek, és kiemelte, hogy a cég célja olyan megoldásokat kifejleszteni, amelyek a gyógyszerek használatát biztonságossá és egyszerűvé teszi bárki számára.
Az előadás szekciót követően több standnál várták kiállításokkal és interaktív workshopokkal az érdeklődőket. Az am-LAB, digitalizációs és innovációs központ mintaüzeme azt mutatta be, hogyan tud a technológia hozzájárulni a design és az egyedi ötletek megvalósításához. A digitalizációs eszközökből álló kiállítás során a résztvevőknek lehetőségük volt megismerkedni a 3D szkenneléssel, figyelemmel kísérni a 3D nyomtatás folyamatát, a workshop keretében pedig kipróbálni az AR szemüveget, AR applikációkat és megfigyelni hogyan működik az önvezető targonca.
A faiparban meghatározó szerepet játszó FALCO Zrt. a cég termékstruktúráját mutatta be, illetve a kiinduló másodlagos nyersanyagoktól (fahulladék-recycling) a végtermékekig történő folyamatot szemléltették a natúr faforgácslap és a lamináltlap bemutatása mellett. A vállalkozói sarokban az EIT Manufacturing Hub Hungary hazai képviselete mutatta be az EIT pályázati felhívásokat és hazai pályázati lehetőségeket. A SZOVA Nonprofit Zrt. munkatársai pedig egy hulladékgyűjtő autóval települtek ki a rendezvényre. Standjuknál az érdeklődők szemléletformáló beszélgetés keretében kaphattak információt arról, hogy a lakosság által összegyűjtött szelektív hulladékok hogyan kerülnek újrahasznosításra, továbbá felhívták a városlakók figyelmét, hogy miként járulhatnak ők is hozzá a fenntartható hulladékgazdálkodás megteremtéséhez.
A különféle témájú előadásoknak köszönhetően világossá vált, hogy a design milyen sokszínű és milyen fontos szerepet játszik abban, hogy egy termék, szolgáltatás vagy vállalkozás egyedi, különleges, és ezáltal sikeres legyen. Kassai Ferenc, grafikusművész, a SZIE Design Campus szakvezetője szerint a „design az életünk minden részét átszövi, és el is kell oszlatni azt a téves gondolatot, hogy a dizájn pusztán formakultúra, a design minden, ami velünk, az emberrel kapcsolatos.” A Szombathely2030 program is ahhoz kíván aktívan hozzájárulni terveivel és céljaival, hogy városunkban egyre nagyobb teret kapjon az egyedi ötletek és megoldások megvalósítása, mint Szombathely város fejlődésének egyik kulcsa.